Vadászati idények


2019-12-03 11:01:22

A vadászati idényeket a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

Az egyes vadászható fajok vadászati idényét a a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (vhr.) 5. számú mellékletének I. része határozza meg.

 

5. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

I. Vadászati idények

 

A

B

1

a) Nagyvadfajok

2

Gímszarvas

3

bika

szeptember 1. – január 31.

4

érett bika

szeptember 1. – október 31.

5

második éves bika (első felrakás)

szeptember 1. – március 31.

6

tehén

szeptember 1. –  február utolsó napja

7

ünő

május 1. – február utolsó napja

8

borjú

szeptember 1. – április 30.

9

Dámszarvas

10

bika

október 1. – február utolsó napja

11

érett bika

október 1. – november 30.

12

második éves bika (első felrakás)

október 1. – április 30.

13

tehén

október 1. – február utolsó napja

14

ünő

június 1. – február utolsó napja

15

borjú

október 1. – május 31.

16

Őz

17

bak

április 15. – szeptember 30.

18

suta, gida

október 1. – február utolsó napja

19

Muflon

20

kos

egész évben

21

juh, jerke, bárány

szeptember 1. – február utolsó napja

22

Vaddisznó

23

vaddisznó (ld. a vhr. 27. § (4) bekezdés)

egész évben

24

Szikaszarvas

25

szikaszarvas

egész évben

26

b) Apróvadfajok

27

mezei nyúl

október 1. – december 31.

28

üregi nyúl

egész évben

29

fácán (tyúk a vhr. 27. § (2) bekezdés szerint)

október 1. – február utolsó napja

30

fogoly (a vhr. 27. § (3) bekezdés szerint)

október 1. – december 31.

31

vörös fogoly (a vhr. 27. § (3a) bekezdés szerint)

egész évben

32

nyári lúd (terítékkorlátozás a vhr. 27/A. § (2) bekezdés szerint)

október 1. – január 31.

33

vetési lúd, nagy lilik, kanadai lúd, nílusi lúd
(vetési lúd, nagy lilik esetében terítékkorlátozás a vhr. 27/A. § (2) bekezdés szerint; a kanadai és nílusi lúd esetébn ld. a (4) bekezdés is)

október 1. – január 31.

34

tőkés réce (a vhr. 27/A. § (3) bekezdés figyelembe vételével)

augusztus 15. – január 31.

35

szárcsa

szeptember 1. – január 31.

36

erdei szalonka

vadászati idény nélkül

37

örvös galamb, balkáni gerle

augusztus 15. – január 31.

38

c) Egyéb apróvadfajok

39

róka, aranysakál, nyest, pézsmapocok, nyestkutya, mosómedve (a két utóbbi faj tekintetében ld. a vhr. 27. § (8) bekezdését is)

egész évben

40

borz, házi görény, dolmányos varjú, szarka, szajkó (engedéllyel az apróvad szaporodási időszakában is, ld. vhr. 27. § (7) bekezdés szerint)

július 1. – február utolsó napja

41

Az a), b) és c) pontokban meghatározott vadászati idények alkalmazása során az egyes vadfajoknál a 27. és 27/A. §-ban foglalt rendelkezéseket is figyelembe kell venni.

 


Vhr. 27. §

(1) A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is.

(2) A fácántyúk csak vadászati célú kibocsátása esetén vadászható, a kibocsátott mennyiség erejéig, a kibocsátóhelytől mért ezer méteres távolságon belül. A kibocsátóhely egyértelmű beazonosíthatóságához szükséges földrajzi koordinátákat az éves vadgazdálkodási tervben meg kell adni.

(3) Fogoly a vadászati idényben azokon a vadászterületeken vadászható, ahol az adott vadászati évben legalább 500 példány fogoly kibocsátása történt, a vadászati hatóság által a vad zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint.

(3a) Vadászterületre vörös fogoly csak vadászati hasznosítás céljából bocsátható ki. A kibocsátásra szeptember 1. és február utolsó napja között kerülhet sor. Azon a vadászterületen, ahol állandó jelleggel természetes fogolyállomány él, a vörös fogoly kibocsátása tilos.

(4) Vaddisznó malacnak minősül a szaporulat 20 kg, süldőnek pedig 50 kg zsigerelt testtömegig. Vaddisznó kocának minősül az 50 kg zsigerelt súlyt elérő vagy meghaladó súlyú nőivarú vaddisznó.

(5) Gímszarvasbikát, dámbikát, őzbakot, muflonkost és szikaszarvasbikát egész évben, mezei nyulat október 1-től január 15-ig, egyéb vadfaj egyedét, továbbá tarvadat az adott vadfajra vonatkozó vadászati idényben szabad élve befogni.

(6)

(7) A borz, a házi görény, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó az apróvad szaporodási időszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető.

(8) Az elejtett nyestkutyáról, mosómedvéről fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszéknek. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni.

 

27/A. §

(1) Az 5. számú melléklet II. részében felsorolt vízivad fészkelése és vonulása szempontjából nemzetközi jelentőségű és hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken a vadászati hatóság szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben szabályozza a vízivad vadászatának helyét, módját, idejét, gyakoriságát.

(2) Nyárilúdból, vetési lúdból és nagy lilikből  naponta, személyenként összesen legfeljebb hat darab ejthető el, melyből a vetési ludak száma nem lehet több kettőnél. 

(3) Tőkés récére augusztus 15-től augusztus 31-ig kizárólag húzáson és a vízparttól - azaz a vízzel borított terület és a szárazföld találkozásától - számított 50 méteren kívül szabad vadászni. Tőkés récéből és szárcsából naponta, személyenként összesen legfeljebb nyolc darab ejthető el. Tenyésztett tőkés réce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető.

(4) Az elejtett kanadai lúdról és nílusi lúdról fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni.

(5) A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg, valamint a betegség miatt mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és életképtelen vadat. Az elejtést a vadász, illetve a kísérővadász köteles a vadászati naplóban „beteg” megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a vadászatra jogosultnak. A vadászatra jogosult köteles az állat-egészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról igazolást állít ki.