Emlékülésen ünnepelte 140 éves fennállását a Védegylet

Fenntartható vadászat nélkül nincs természetgazdálkodás; sem erdőgazdálkodás, sem mezőgazdaság, sem vadgazdálkodás - hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke a Fejér megyei Nádasdladányban szeptember 3-án, a szervezet 140 éves jubileumi ünnepségén.

Az emlékülést, amelyen a megyei vadászszövetségek korábbi és jelenlegi vezetői vettek részt, a Nádasdy-kastélyban tartották, mert 1881-ben a kastély építtetője, gróf Nádasdy Ferenc szorgalmazta a Védegylet alapítását, s őt választották meg a szervezet első elnökének.

Semjén Zsolt az emlékülésen kifejtette: a közelgő Vadászati Világkiállítás fő üzenete a magyar vadászati hagyományok bemutatása mellett a fenntartható vadászat legitimitásának bizonyítása lesz. Úgy vélte, amennyiben a Világkiállításon Magyarország észérvekkel alátámasztva bemutatja a vadászat legitimitását a gasztronómiától kezdve a kultúráig bezárólag, akkor hazánkból kiindulva az egész világon megkísérlik bizonyítani a fenntartható vadászat legitimitását.

A miniszterelnök-helyettes beszélt a Védegylet elmúlt tíz évéről is, amelynek kezdetén két célt tűztek ki maguk elé: a fegyvertörvény és a vadászati törvény módosítását, amelyek ma már 21. századiak és megfelelnek a társadalmi elvárásoknak. Semjén Zsolt felidézte, hogy a korábbi fegyvertörvény ésszerűtlen és életszerűtlen volt. Példaként említette, hogy ma már a fegyvertartási engedélyek nem járnak le, amennyiben valaki megszerezte azt, csak időszakos megújításukat orvosi vizsgálathoz kötik.

Az újraalkotott vadászati törvénnyel kapcsolatban leszögezte: "ez ma a világ legjobb vadászati törvénye". Mint mondta, a három legfontosabb dolog, ami általa megvalósult, a húszéves haszonbérlet, a 3000 hektáros minimális vadgazdálkodási területnagyság valamint a hibás elejtések szankcionálása.

Kovács Zoltán, az "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos szerint, amikor 140 évvel ezelőtt gróf Nádasdy Ferenc létrehozta a Védegyletet, maga sem gondolta volna, milyen tartós és fontos civil szervezetet hív életre. A Védegylet sohasem volt politikai szervezet, ugyanakkor képes volt megőrizni a hagyományokat akkor is, amikor politikailag nem volt egyetértés egy adott kérdésben - fűzte hozzá.

A világkiállításról elmondta, hogy egy metszetet mutat majd be a vadászatról, amelynek gyökerei nem 140 évre, hanem ennél sokkal messzebbre nyúlnak vissza, egészen a magyarság eredetéig.

A világkiállítás missziót teljesít, mert a 21. század elején a vadászat támadás alatt áll, amely nem politikai természetű, hanem a természetvédelem és környezetvédelem ürügyén az embert akarják kitiltani a természetből - mondta az államtitkár. A vadászok a felelősség felől közelítik meg a kérdést, az Egy a természettel szlogen is erre utal - tette hozzá.

Kovács Zoltán jelezte, hogy 98 ország jön a világkiállításra, amelyen állatvédők, környezetvédők és civil szervezetek is ott lesznek, s értelmes párbeszédet fognak folytatni. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a vadászok az utolsó pillanatban vannak érveik hangsúlyozásában, mert "öt éven belül megpróbálják eltakarítani a vadásztársadalmat a Föld színéről, mert Nyugat-Európában nincs helye tradíciónak, kultúrának, szakmai szempontoknak sem".

A megjelenteket köszöntötte Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Védegylet az elmúlt tíz évben olyan törvénymódosításokat javasolt, amelyek garantálják a vadgazdálkodás fenntarthatóságát, az élőhelyek ökológiai értékének megőrzését, emellett a magyar vadgazdálkodást még eredményesebbé teszik nemzetközi szinten is. Hozzátette: a törvénymódosítások során az agrártárca stratégiai partnerként tekintett a szervezetre, ezt jelzi a 2012-ben aláírt, majd 2014-ben és 2019-ben megújított együttműködési megállapodás is.

Az államtitkár köszöntőjében a védegylet elmúlt 140 évben elért eredményeit és kiemelkedő szerepét hangsúlyozta. Emlékeztetett arra, hogy alapításakor a vadászati szervezet a törvények végrehajtásának ellenőrzését, a vadorzás megfékezését, a vadfajok honosítását és a veszélyeztetett fajok védelmét tűzte ki céljául. Zambó Péter úgy fogalmazott: a védegylet működésének hatására a 19. század utolsó harmadát a magyar vadászat aranykorának tekinthetjük. Hozzátette: a vadászati törvények megalkotása, a vadvédelmi intézkedések foganatosítása, az újabb vadaskertek alapítása, a vadhonosítás és a vadászati egyesületek létrejötte mind hozzájárultak a vadállomány növekedéséhez.

A Védegylet az évforduló alkalmából és a Vadászati Világkiállításhoz is kapcsolódóan egy könyvben foglalta össze a magyar vadászati szervezetek történetét, ezt a rendezvényen mutatta be dr. Székely László, a Védegylet korábbi és a kötet Szerkesztő Bizottságának elnöke. A szerzők a magyarok és a vadászat kapcsolatrendszerében a szervezetek múltbéli gyökereit is keresték. Így végigtekintenek a magyar vadászat történetén, és ismertetik a szervezetek – köztük a Védegylet – életének meghatározó fejezeteit.

A kötet a vadászati jog fejlődését, átalakulását is nyomon követi. A 314 oldalas, gazdagon illusztrált könyvben egy 84 oldalas galéria is látható, amelyben a hivatkozott személyekről, eseményekről, vadászati emlékekről talál képeket, fotókat az olvasó.

A rendezvényen három vadásztársaság képviselője vehette át a Védegylet vadászatra jogosultak tevékenységének elismerésére létrehozott kitüntetését, a gróf Nádasdy Ferenc nevét viselő emlékplakettet: a Ceglédi Széchenyi Zsigmond Vt., a Hortobágyi Földtulajdonosi Vt. (korábban Hortobágyi Lúdtenyésztő Vt.) és a Boldva és Környéke Vt.

A rendezvény zárásaként dr. Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa köszöntötte az ünneplőket, és bemutatta a felújított kastélyt, amelyet ezután idegenvezető kíséretében tekinthettek meg az érdeklődők. Az eseményt Trokán Péter Jászai Mari díjas színművész szavallata és a Princess hegedűtrió előadása színesétette.

Az Emlékülésen elhangzott beszédek
(felvétel: M5 TV - Erdei utakon - Reviczky Gáborral)